A pszichológus szerepe egy logopédiai általános iskolában
Az intézményben 2003 óta működik hivatalosan pszichológiai szolgáltatás.
A pszichológus feladata elsősorban a logopédiai problémák mögött meghúzódó pszichológiai okok feltárása, feltérképezése, illetve kezelése. A pszichológusi munka sokrétű és sajátos, az intézmény profiljához illeszkedve.
- Szülők tájékoztatása
- Szülő konzultáció, szülőcsoport
- Akut pszichés problémák ellátása, kezelése
- Agressziókezelés, konfliktusmegoldás
- Tanév elején illetve végén vizsgálatok végzése
- Egyéni terápiák
- Csoportos terápiák (komplex dadogásterápia, relaxációs csoportok, beszédtechnika-szerepjáték csoport)
- Előadások tartása
- Kollégák mentálhigiénés ellátása
Szakmai koncepció a speciális nevelési igényű gyermekek pszichológiai ellátására
Az akadályozottság különböző körei felvethetnek közös és speciális pszichológiai problémákat. Közös probléma például a „más” gyermekek és családok szociális stigmatizálása és kirekesztettsége. Társadalmunkban a másság elfogadása gyerekcipőben jár; nemcsak a sajátos nevelési igényű gyermekek családjai, hanem a velük foglalkozó szakemberek is tapasztalják a címkézést, és a vele járó izolációt.
Egyik első feladatunk segíteni a szülőket abban, hogy ők maguk elfogadják gyermekük másságát: más, mint, amit vártak, elképzeltek, a problémák hosszú távúak, stb. A megfelelő szülői attitűdök nélkül tulajdonképpen hiába igyekszik a fejlesztő szakember, hogy harmonikus személyiségű gyermeket neveljen. Ilyen értelemben, különösen a gyermek felvétele utáni kezdeti fázisban, a szülőknek sok támogatásra, megerősítésre, elismerésre van szükségük.
Ennek folytatása (vagy kiegészítése) a szülő és gyermek kapcsolatában keletkezett zavarok kezelése, gátlások, akadályok feloldása szülő-gyermek konzultáció keretében. A családterápia rendszerszemléletét igen fontosnak tartjuk minden fajta terápiás beavatkozás tervezésénél.
Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a szülőknek alkalmuk legyen megismerni a közös nehézségeket, és megosztani közös tapasztalataikat egymással.
A beszédfogyatékos gyermekek speciális problémája a környezettel való kommunikáció nehezítettsége. A kommunikációs blokád és a meg nem értettség frusztrációt okoz, amely egyrészt tanult tehetetlenséget, másrészt változatos magatartási problémákat eredményezhet. Ha a gyermek nem tudja verbálisan kifejezni érzéseit és szükségleteit, valószínűleg a cselekvés eszközeihez fordul, és ez nem mindig adekvát vagy adaptív megoldás.
A játékterápia arra jó, hogy a gyermek non-verbálisan, saját „anyanyelvén”
(a játék nyelvén) fejezhesse ki önmagát, belső tartalmait, feszültségeit.
A terapeutával való kapcsolatában megéli, hogy ő is megérthető, hiteles személy.
Esetenként szükség van a viselkedésterápia módszereinek alkalmazására, hogy a kívánt viselkedésváltozást elérjük, hiszen a kognitív funkciókkal együtt legtöbbször az érzelmi és szociális fejlődés is érintett. Ebben a szülő aktív együttműködésére van szükség, ezért a terápiás munka jó részét (felkészítés, tanácsadás formájában) a szülőkkel kell végezni.
Ahhoz, hogy a különböző nehézségekkel küzdő gyermekek (családok) pszichés problémáit kezelni tudjuk, mindenekelőtt alapos állapotfelmérésre van szükség. Ez állhat első interjúból, alapos viselkedés-diagnosztikai felmérésből, megfigyelésből, projektív diagnosztikai feltárásból. Úgy a kezdeti fázis, mint a későbbi terápia biztonságos környezetben megvalósítható a játékterápia néhány eszközével, úgy mint: a grafikus kifejezés eszközei, gyurma, szerepjátékra alkalmas egyszerű játékok, bábjáték, világjáték.
Munkánk végzéséhez elengedhetetlennek tartjuk a team-munkát, az esetmegbeszéléseket, a kollégákkal való napi együttműködést, továbbá
az állandó önképzést, továbbképzést, szakmai fórumokon való részvételt.